... mert a miniszterelnök úr szép ígéretei nagyon is összehalmozódtak már, s teljesítésüket nehezen várjuk!...
"Törvény, jog és igazság." Minden ígéretnek ez volt az alapja, s minden ígéret között ez okozott legnagyobb örömet.
De talán ideje volna az ígéret beváltására gondolni!
Azután ezer meg ezer önkény, igazságtalanság, törvényszegés, korrupció, panama!...
Így állunk eddig. A "törvény, jog és igazság" még mindig csak ígéret, és ha csak ígéret marad, Széll Kálmán bűnösebb minden elődjénél.
Mert azok nem tettek cikornyás beszédben szédítő ígéreteket. Törvényt szegtek, romboltak vakmerően és nem szűr alatt. Igazságot nem adtak, de nem is ígértek.
Ünnepeltetni magunkat szép beszédekért, hatalmas ígéretekért, de az ígéretekből mit se váltani be: nem harmonizál a politikai és magánbecsület egyesítő teóriájával.
Ismételjük: "ígérni nehéz!"... A magyar jellem egyik páratlan tulajdona: a kimondott szóhoz való ragaszkodás.
Figyelmébe ajánljuk ezt Széll Kálmánnak. A tizenkettedik órában vagyunk, s ígéretekkel hitegetni a nemzetet már nem lehet. Mert ezután csak egy ígéret jöhet: "amennyiben terveimet végrehajtani képtelen vagyok, átadom a helyem méltóbb embernek".
De ezt az ígéretet azután muszáj is lesz ám beváltani!
Debreczen 1899. július 15.
A-y E-e.
mek.niif.hu/00500/00583/html/ady04.htm
- Hát változott itt valami?
- Igen. A nevek.
Sebaj, ne dohányozz! Igyál inkább pálinkát!
Nyugi! A focira jut pénz!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.